1.fejezet.~Kezdetek.

1.fejezet.

Pár éve még nem gondoltam volna, hogy az életem így megváltozhat. Louisnak megint igaza lett, furcsa módon.Elmentünk erre az x-faktor válogatóra, és hirtelenjében csak azt vettem észre, hogy az élő show-ban állok másik 4 fiú oldalán.Soha életemben képzelni sem mertem volna ezt az egészet.

Szeretek visszaemlékezni arra a napra mikor Louis bejelentette, hogy el szeretne indulni az x-faktorban ráadásul, velem és Niallel.

A telefonomat az ágyam végébe hajítottam, majd lementem a lépcsőn Édesanyám szólítására.

- Liam! Már vagy 10 perce neked kiabálok! - szidott meg Anyu.

- Jó, bocsánat, nem hallottam - védekeztem nagyot sóhajtva .- Mit szeretnél?

- Megkérhetlek, hogy menj el a sarki kisboltba?Itt a lista - nyomott a kezembe egy papírkát , majd vissza is tért a konyhába.

Anyu az egész napját szinte a konyhában tölti. De ezt mi természetesen nem bánjuk, mivel kiéli szakácsi, és cukrászi tudományát, ami csak a javunkra válik, mert mindig van valami finom sütemény estére, meg a napi betevő.

A papírt zsebre vágtam, majd az előszobába mentem és a lábamra húztam a cipőmet.Kiléptem az ajtón, és nagy léptekkel megindultam a bolt felé.

Szerencsére nincsen messze a bolt a mi házunktól, 5 perc mindössze.

Mikor a bolthoz értem benyitottam, és hangosan köszöntem az ismerős arcnak.

- Szervusz Liam ! - köszönt vissza Tamara, majd belemerült a leltározásba.

Nem akartam nagyon  elhúzni ezt a bevásárlást, így gyorsan bedobáltam a dolgokat amik a listán voltak, majd fizettem, és már indultam is haza a szatyrokkal a kezemben.

*~*~*

- Itt a cuccos! - dobtam le a zacskókat a konyha asztalra.

- Ez úgy hangzott, mintha valami drogokat hoztál volna - csapott a vállamra Louis.

- Honnan veszed, hogy nem azok?

- Liam! Ilyenekre még ne is gondolj! - szidott le megint engem Anya.

Igen! Mostanában nagyon meghúzom magamat, kétszer meggondolom, hogy mit mondok, és kinek.

Még mindig szégyenlem magamat a múltbeli események miatt.Igaz, eltelt már azóta egy kerek év, de bennem még mindig él ez a csúnya dolog amit tettem.Minden egyes percét megbántam a múltamnak .Hát igen ...

Nem csoda, hogy ezt mondom, azt hiszem manapság a legtöbb ember így van a múltjával.

- Beszélnem kell veled, öcsi - karolta át a vállamat Louis, majd ilyen pózban indultunk meg a kanapé felé.-Ülj le! Ehhez idegek kellenek.

- Louis, több mint 17 éve veled élek egy házban!És azt hiszed , hogy nem szoktam még meg , hogy hozzád mindig idegek kellenek?- ráztam a fejemet.

- Hát, jó! Akkor mondhatom?

- Persze - bólintottam .

- Arra gondoltam, hogy elindulhatnánk az x-faktorban!

- Támogatlak! - csaptam a vállára , majd felálltam és elindultam az emeletre.

- De, Liam .. ne menj már el! - követett a szobámig, mint valami pincsi. - Olyan nehéz eset vagy!

Próbáltam becsukni a szoba ajtómat, de Louis az útba rakta a lábát, majd kifeszítette az ajtót, amit belülről tartottam.

- Kérlek! Engem hagyj békén ezzel! 1. Semmi kedvem ehhez. 2. Esélyünk, hogy ezzel bármire megyünk egy az ezerhez, és 3.Nem tudok énekelni! - hangsúlyoztam ki magabiztosan a 'nem ' szót.

- De tudsz énekelni! - szállt velem vitába.Mintha okosabb lenne, mert Ő a nagyobb.

- Nem tudok!

- Akkor is benevezlek! - rántotta meg a vállát, majd elhagyta a szobámat.

- Meg ne próbáld - morogtam  már csak magamnak.

Ez egyszerűen fantasztikus! Louis ismét akcióba kezdett.Sosem bírtam felfogni, hogy honnan jönnek neki spontán ilyen agya ment ötletek.Még hogy x-faktor!? Még viccnek is rossz.

Amúgy is ez az egész x-faktor egy badarság, az egész csak megvan rendezve.Az addig oké, hogy a sok buta ember szavaz, mert azt hiszi, hogy a versenyzőt segíti ezzel, mikor nem, mert csak a csatornának jön belőle pénz ahol fut a műsor.Az emberek annyira kishitűek, és naivak.

A másik fele ennek az egésznek pedig az, hogy mit csinálnánk mi ekkora hírnévvel, mint Justin Bieber, vagy Madonna ? HA egyáltalán sikerülne bekerülni az élő show-ba, annak pedig az esélye, 0,000001 %.

- Kopp, kopp! - hallottam meg Luccie hangját . -Bejöhetek?

Luccie is mindig a legjobbkor érkezik.

- Gyere - válaszoltam, majd végigdőltem az ágyamon.

- Hallottam Louis ötletét - csüccsent le mellém az ágyra húgom. - Szerintem jó ötlet!

- Neked minden agya ment Louis ötlet tetszik - forgattam meg a szemeimet.

- És az baj? - rántott vállat . - Én támogatom az ötletet!Amúgy pedig, csak, hogy tudd, Louis már ezt tervezgeti vagy egy jó hónapja, mivel most fog indulni a 2012-es x-faktor.

- Induljon veled! Majd én a színfalak mögül nézlek titeket! - mondtam semleges, nem törődöm hangon.

- Na, bátyus! Ne csináld már! Gondolkozz logikusan! Tök jó életünk lehetne, ha megnyernétek!Állítom, hogy nektek sikerül!

Luccie mindig is a logikus gondolkodás híve volt.Mindig megtalálta minden gondolat menethez a kiskaput, ami olykor negatív, és máskor pozitív gondolat.

A korához képest mindig is érett volt.Még csak 14 éves, de már talán többet tud mint egy butább felnőtt, amiből manapság adatik, nem is egy.

- Tudod mit?

- Na? - csillantak fel kék szemei.

- Én benne vagyok, de előre közlöm, hogy ne éld bele magadat semmibe !

- Tudtam én! - örvendezett , majd a nyakamba ugrott szó szerint, és átölelt.Én is visszaöleltem.

- De szép pillanat! Én is! - hallottam meg Louis hangját az ajtóból, majd átkarolt minket.

- Gyerekek! Ne vesze ... - Anyu. - Óóó,  mégiscsak szeretitek ti egymást! - egy boldog mosoly ült ki az arcára.

- Elég volt mára! - szakadt el Tőlünk Luccie, majd elhagyta a szobát

- Louis, most már elengedhetsz ... - motyogtam halkan .

- Ó, bocsi ! - majd elengedett.

- Sziasztok! Itthon vagytok? - Ez Niall lesz.

Általában mindig fél 3, és 3 között szokott érkezni, majd boldogít minket kicsit.Kopogás nélkül csak belép a házba, s mintha csak család tag lenne járkál mindenhol, még a wc-t is használja, ső , van, hogy velünk vacsorázik.

- Na! Végre itt vagy! - Louis illedelmesen ült tovább az ágyam szélén.Én pedig még mindig ott feküdtem, ahol eddig.

- Ennyire hiányoztam? - lépett be egy hatalmas vigyorral az arcán Niall.

- Te mindig hiányzol ! - ültem fel én is.

- Tudtam én , tudtam én. Na, mi a szitu? - vonta fel egyik szemöldökét.

- Indulunk az x-faktorban - jelentette ki Louis.

- Igen? Mivel indultok?

- NEM! - Louis hangja szinte csapott egyet a levegőben, mint valami ostor.

- Mi nem?

- Hát te is jössz ! - mutatott Niallre.

- Hogy én ? - lepődött meg a szőke.

- Igen! Te! Hát ki más? Én, Te, és Liam öcsi !

- Öhm, ez biztos? - vakarta meg a fejét Niall.

- Ez nem biztos! Ez már le van zsírozva.Elküldtem a jelentkezési lapunkat!

- Micsoda? - pattantam fel hirtelen, mint valami bolha.- De, hogy és mikor?

- Az előbb, és neten keresztül! A meghallgatás jövő héten lesz - csapta össze diadalmasan a kezeit.

- Addig ki is kéne találni valamit - váltott témát Niall.

- Akkor hozd a gitárod! - húzogatta a szemöldökét Louis.

- Menjek haza?- Niall.

- Istenem, ne fárassz! Tereportáld ide - csapott a homlokára színpadiasan Louis.

- Jó, akkor kérek 5 percet - És már itt sem volt.

Mikor Niall visszért a gitárral a kezében leült velünk szembe a földre török ülésben, és a húrokra helyezte ujjait.

- Nos, mit kell játszani?

Én felültem az ágyon, így mi Louissal az ágyon pihentettük a fenekünk, míg Niall meg velünk szemben a földön.

- Szóval ... akkor kezdjünk bele! - csapta össze tenyereit Louis.

- Szerintem énekeljünk Justin Biebert! - simított végig a gitárján Niall.

- Jajj!Csak azt ne!

Sosem voltam oda Justin Bieberért.Természetesen nem vagyok rá féltékeny, csak egyszerűen inkább elkerülöm még a számai hallgatását is.

- Mondj jobbat ! - nyújtotta  rám a nyelvét gyerekesen.

- Ne most vesszetek össze! - emelte magasba a kezét, majd leejtette a térdére.

- Nem terveztük , hogy összeveszünk - vigyorodott el Niall ,majd rám nézett - Ugye Liam?

- Ja - zártam le gyorsan a dolgot.

- Hol a laptopod? - pattant fel Louis az ágyamról, és kutatni kezdett a dolgaim között.Utálom amikor ezt csinálja.

- Az asztalon te vaksi ! - forgattam meg a szemeimet, majd odamentem érte és bekapcsoltam.

Louis és Niall mögém sereglett , és nézték mit csinálok.

Felmentem az internetre , és első utam a youtubera vezetett és begépeltem : Maaron 5 - Misery.

- Ez komoly? - húzta fel Niall a szemöldökét.

- Teljesen - mosolyogtam rá.

- Végül is ez nem rossz szám - rántotta meg a vállát Louis, majd hümmögve arrébb lökte kezem, és elindította a számot.-Eldöntöttem ez lesz!

- Ez gyors volt - ült le Niall az ágyamra, majd próbálgatta gitárján lejátszani a hangokat.

- Nyomtasd ki a szövegét - utasított Louis.

Felálltam az asztalomtól, majd a szekrényemhez léptem ahonnan kivettem papírt amit végül a nyomtatóba helyeztem.Bekacsoltam a szerkezetet, majd megkerestem a neten a szöveget, és kinyomtattam.

- Csodás! Ügyes vagy! - pacskolta meg Lou az arcomat mintha valami kis óvodás lennék.- Ollót! - tartotta tenyerét az orrom elé.

- Élvezed , hogy te játszod a főnököt? - nyomtam a kezébe az ollómat, majd leültem a forgós székemre.

- El sem tudod képzelni mennyire - jelent meg egy hatalmas vigyor az arcán.

Bírom mikor Louis így vigyorog.Szinte ragyog az arca.

Lou vagdalni kezdte a papírt, majd végül a kezembe nyomott egy cetlit.

- Ezzel mit csináljak? - érdeklődtem, mint egy bugyuta.

- Tanuld meg a szöveget jövőhétig.Amúgy szerintem holnap próbáljuk el először.Addig megtanulhatjuk a szöveget, és te Niall meg eljátszani gitáron.

- Hát én holnapig biztos, hogy nem fogom ezt bemagolni - bólogattam összevont szemöldökkel.

-Dehogynem - kuncogott fel Louis.

Ez a nap mindig is emlékezetes marad számomra.A másik pedig .. az a nap mikor összeraktak minket Harold Edward Stylesal, és Zayn Jawadd Malikkal. Így állt össze a One Direction.

De talán még ma sem tudom felfogni ezt a hirtelenjében jött hírnevet, a sok pénzt, és azt a tengernyi munkát.

Régebben azt hittem, hogy ez a híres élet fenékig tejfel.Csak úszunk a pénzben a semmittevésért cserébe.Pedig ez nem így van!Nagyon nem!Ezzel kapcsolatban is tévedtem !Ez az élet igenis sok munkával, és erőfeszítéssel jár, meg kell felelnünk mind magunknak, mind a rajongóinknak.

Ez egy jó ideig sikerült is

.Egy jó ideig ... míg ki nem derült ez a csúf betegség ...

Remélem, hogy elnyerte a tetszéseteket az első fejezet, és továbbra is olvasni fogjátok a blogot! Megpróbálok minél előbb friss részeket hozni majd, csak,hát .. nem mindig megy az úgy mint a karika csapás:D

Előre megmondom, hogy a várt hatás a blog részére az nem más mint, hogy zokogj a végén:D

Ennyi elég is a kulissza titkokból.

Kérek szépen pár véleményt, az ötletről.:)